Rekkenő hőség, pont dél van, minden tikkadozik.... és egy vízszintes pókháló őrzi a harmatcseppeket.
Rekkenő hőség, pont dél van, minden tikkadozik.... és egy vízszintes pókháló őrzi a harmatcseppeket.
Igazából Mánfai Gyuri kávéscsészéje indította el a gondolataimat, ami az anyukája kedvence volt és most Ő kávézik belőle. ....Kiszedtem a paprika közül a porcsint, amit elteszek télire és újra megcsináltam, kimélyítettem a sorok közti kis árkokat.... apukámtól tanultam, Ő meg a kertész nagypapájától, vagyis a dédpapámtól, akivel én már nem találkoztam..... szóval "kislányom attól nő a paprika, ha süt a Nap és közben egész nap párolog neki a víz".... szépek a növények, és bízom benne a paprika is szép lesz rajta.....így hagyományozódik a tudás, sokszor észrevétlenül érkezik és csak később tudjuk megfejteni, honnan jön.
Szürkemarha pörkölt nokedlival, kovászos uborkával... és egy kis Muskátli virággal (igen, ehető, kicsit savanykás)..... meleg ide, vagy oda megbírtuk (és - ták) enni.
Cikk az Új Dunántúli Napló-ból.
Igen, ezt ma hoztuk létre az Ökocsalival és szerencsénkre Kiss Csaba meglátogatott bennünket és lefényképezte.
Köszönjük, hogy megmutatod, hogy milyen szép tud lenni egy júliusi szezonális büféasztal.... ez a mai büfé sok szempontból különleges. Az egyik, hogy egy olyan üvegházban van a Pécsi Egyetem Botanikus Kertjében, amiből nyárra az udvarba költöztek a szépségek és így jutott hely a szeles, esős idő elől bebújni. Egy másik, hogy ez már nem egy kistermelői kóstoló volt, hanem egy HCCP-s konyha első terméke.... egy igazi állófogadás..... persze helyi termékbőlmeg lehet csinálni, kicsit munkás, de meg lehet. Összevadásztunk mindenkitől, amit csak lehetett. Minden hivatalos,
jogszerű, végig jártuk a bürokrácia összes lépcsőjét és fent vagyunk!
.... Na meg azért is különleges, mert nem keletkezett moslék.... amit kivettek, megették
.... a maradékot pedig szétosztottuk hazára. Köszönjük Erzsi, hogy kilobbiztál bennünket és Miklós, hogy szerződést kötöttél velünk.
Reggel meglepetés ért, Bia hívott telefonon, nincs-e kedvem ma ellátogatni hozzájuk és készíteni pár képet a botanikus kertben rendezett ökobüféjükről. Örömmel vállaltam a feladatot, s nem csalódtam. Minden volt, mi szemnek s szájnak ingere, mindenki elégedetten töltötte meg a bendőjét, legyen vega, vegán, vagy húsimádó. Node beszéljenek a képek!
Köszi a meghívást Bia! (Kiss Csaba)
A honlap nem készülhetett volna el Nagy Balázs túratársam baráti segítsége nélkül, aki hallatlan türelemmel viselte a sztrókosan össze-vissza gondolkodó "megrendelő" hol így legyen, hol úgy legyen" változtatási kéréseit, a "gondolok egyet, telefonálok és azonnal szeretném"-et.