Biobia

Új kedvencem lett, úgyhogy az elkövetkezendő állófogadásainkon kénytelenek lesztek ezt inni .... és, hogy miért ilyen finom? Hát azért, mert családi vállalkozásunk legifjabbika rakosgatja bele az üvegbe a hozzávalókat, nagy boldogsággal Oda sem nézhetek,mert szeretne meglepni, hogy egyszercsak minden szmötyi az üvegben van.... amikor valami ennyi örömmel készül, az csak jó lehet. A birsalmát lereszeltük apróra, a japán birset karikára, vízzel felöntöttük és egy napot áztattuk. Rendkívül finom és mutatós is lett. Az apró reszelék barnás volt az üveg alján, a karikák pedig világosak maradtak és úsztak. Gyönyörű a Japán birs keresztmetszete. Kati most kandírozgatja és úgy is rendkívül mutatós és nagyon finom.

Megint megörvendeztettük a népeket Mecsek Zöldútas helyitermékekkel.

1 2 3 4 5

1 2 3 4 5

A gazleves megint a kedvencek között volt, a Civil Közösségek Házában rendezett konferencia Ökocsalis "ebédjében". Szokásunknak megfelelően bögrében kínáltuk, mert így könnyebb a forró levest megenni. Ahogy elkezdtük "adagolni" a meleg leves illata odacsalogatta a Ház állandó "lakóit". Kíváncsiskodtak, mi pedig kóstoltattunk. Pár perc múlva mosolygós arccal jöttek hozzánk a kérdéssel, hoztam a kolléganőmet ő is kaphatna? - Ez isteni volt! Hamar híre ment a jó gazlevesünknek és két helyszínen is osztogattuk, a konferencia teremben és a folyosón is ahol előkészülhettünk. Mint látható, azért volt ott sokféle finomság és gyönyörűség. Tóth Katalin csicsókás-kolbászos batyuja, Bia napon aszalt almája Simor Árpád készítette fatálalóban, a sült oldalas, a kővágótöttösi füstöltek, Szakács Éva kalácsa... mind-mind az asztalra került. Ám nekem mégis most a legkedvesebb az az oklevél ami a helyi termékek mellé került, most először az asztalunkra: Magyarország legízletesebb úti célja a Mecsek Zöldút.

A mai terepgyakorlaton fenyőerdőbe mentünk. Gyönyörűséges volt a mesegombáktól és más galócáktól és mindenféle színességektől, és megnéztem még egy nyarast és tölgyest is... és összejött egy kosár ehető is..... hirtelen jött ötletből mindent megtisztítottam és betettem az aszalóba és az összesből együtt fogok gombaport készíteni és azzal majd kifőtt tésztának valót gyúrni.... alig várom, hogy már gyúrhassam, aztán kifőzhessem és tejfölt rá smile hangulatjel.... és persze megegyem. A Szömörcsög tönköket nem teszem bele, azokat nem őrlöm meg, hanem levesbetét lesz belőle, "karikatészta". A leendő gombapor fajlistája: Mediterrán fenyőtinóru, Piruló galóca, Kései laska, Lila pereszke, Piruló őzláb, Ízletes vargánya, Szürke tölcsérgomba, Erdőszéli csiperke, Réti pöfeteg, Tölgyfa-érdestinóru, Gyűrűs tuskógomba, Szegfűgomba.... jó lesz!

Mondhatnám, jöhet a tél.... de előtte a sok eső után vágyom egy kis napsütésre is. .... sokféle almánk van, leginkább kukacos, piros, sárga, zöld.... édes, savanyú, fanyar.... apró, kicsinyke, óriás.... Jonatán, Húsvéti rozmaring, Zöld... és, ahogy Gombóc Artúrnak jöhet a mindegymilyen csoki, nekem is bármilyen alma. Rengeteg lehullott és annak jó részét megaszaltuk, kukacot kiebrudaltuk, összevágtuk, megszárítottuk ha csak lehetett a napon.... és ez a jó kis csipsz is jöhet.