Biobia

Természetesen falusi kacsából. A pecsenyét sajnos már megettük mindenszentekkor, a dédi szülinapján, a zsírja is elfogyott az utolsó cseppig és most rátaláltam az aprólékra a hűtőben.  Úgy főztem, mint bármelyik másik húslevest. Tettem bele hagymát, foghagymát, sárgarépát, fehérrépát, pasztinákot (zeller elfogyott sajna), borsot és lassan, épp, hogy gyöngyözzön, főztem három és fél órát. Házi tésztát főztem bele a végén, anyukám rizst szokott beletenni. A kedvenc leveseim közé tartozik, de most nem voltam eldőlve tőle. Mindenki dicsérte, jóízűen ették, gondoltam én is túl leszek rajta, s így is lett.... de, ha eddig tartana a történet, nyilván nem kezdek bele az írásba .... Azonban ma a csodálatos havas, mecseki túrából hazafele jövet, beleakadtunk az erdőszélén a kígyóhagymába, később pedig a zamatos turbolya mezőkbe..... a zsebemet megraktam a zsenge zöldekkel.... Kacsaaprólék levesmaradék elő, belevágtam a zöldeket, megsóztam és nagyon fentem rá a fogam, amikoris eszembe jutott, hogy mostanában nem nagyon etetem a fészbuk oldalam.... le kéne fényképezni.... na de ez eltartott egy darabig, a leves hűlt kifele s akkor jött az ötlet, ha hideg akar lenni, legyen.  Beletettem még két jó kanál házi tejfelt, belevágtam egy csípős savanyú tulipán paprikát és egy pici savanyúságlevet is öntöttem bele.... és megszületett egy íz, amit nagyon szeretek 

Tegnap délután gyűjtögetni voltam a mai vendéglátáshoz és ezeket a vadzöldségeket találtam. Sokféle kígyóhagymát tudok gyűjteni. Az itt látható a kedvencem. Van egy pici hagymára hajazó íze, amúgy karalábé.  Találtam még saláta boglárkát, erdei mályvát, tyúkhúrt, zamatos turbolyát, podagrafüvet, csalánt, cickafarkot, pitypangot, százszorszépet, foghagymaszagú kányazsombort, lósóskát, komlóhajtást. Szedtem szederhajtásokat, csipkebogyót, galagonyát az italba..... a legjobb benne a bóklászás volt. Három óra felhőtlen szabadság. 

Galagonya történet, ami füge és kajszi és dió, meg emberi kapcsolatok is 
Honnan is kezdjem ezt a galagonya-történetet?... talán onnan, hogy izgultunk, már május volt, hogy végleg elfagyott a fügénk, vagy kihajt mégis?.... sokan levágták tőből a nagy bokrokat, ne csúfkodjanak, mi hagytuk őket... na, ha ilyen messziről kezdem, sohse jutok a "szív kenyeréhez".... Szóóóval rengeteg fügénk termett, akkor, amikor nem hogy befőzni, de leszedni sem volt idő, sőt még térben is máshol helyezkedtem el, mint a bokrok, éppen Gyüttment fesztiváloztam "Vazsban"..... Kati barátné olyan rendes volt, hogy leszedte és megrottyantotta, nagy üvegekben kidunsztolta, hátha télen jut rá idő, hogy foglalkozzunk vele.... Most vagyunk az időnél .... Már volt egy kis idő decemberben is és akkor szedtem galagonyát, de aztán mégsem volt elég az idő, így a mélyhűtőben landolt. Már akkor azzal a céllal szedtem, hogy galagonyás füge lekvár lesz.....Arra már legutóbb rájöttem, hogy a galagonyás füge még nem elég jó ízharmónia. Szerencsére van kajszi lekvárom befőzve, amibe nem tettem cukrot, jó lesz bele. ... Kajszi lekvárom meg azért van, annak ellenére, hogy kiszáradt a fám, mert az unokaöcsém minden évben megajándékoz barackkal. Namármost ott tartunk, hogy rotyog a fazékban a füge, galagonya, kajszi és még mindig nincs íze.... na jól van, mégis teszek bele cukrot. Ám akkor a szemem rátéved a mézesüvegre,amit éppen egy barátomtól kaptam... Igeeeeen, teszek bele egy kis mézet. .... és így lőn és finom is lőn. ... Még mielőtt belekeverednétek megemlítem, hogy ez a "legutóbb", novemberi történet, az első galagonyás játszás..... de ma este egy újabb játékon vagyunk eredményesen, elégedetten túl.  Ez pedig a galagonyás-kajszis- diós füge lekvár, vagy krém.... és nem kellett így bele a hozzáadott cukor.... és dió meg azért tudott belekerülni, mert a bátyám összeszedegette a fia telkén és megszárítgatta és elhozta, mi meg a lányommal és dédivel megpucolgattuk.... Na, kedves olvasó már biztos kapizsgálod, hogy az emberi kapcsolatokra akarom hegyezgetni itt a témát..... s pedig azért, mert pár napja belefutottam egy Zerka Morénóról szóló megosztásba s Ő azt mondta, hogy a pszichodráma segítségével megváltoztathatjuk a világot... a pszichodráma nekem rengeteget segített, hogy meggyógyítsam a fontos kapcsolataimat, az én világom már megváltozott.  ....és sok pszichodrámás ismerősöm van. .... és sok olyan ismerősöm van, aki más módszerrel fejlesztette emberi kapcsolatait.... szóval haladunk.  ....

u.i: egy ismerősöm szerint a jó emberi kapcsolatok a "lélek kenyere", a galagonyára azt mondják a "szív kenyere"... a Gyüttment fesztiválon meg az volt a kocsma falára írva, hogy "ép lélekben, ép test".

Tegnap erdőt jártam és örömmel tapasztaltam, hogy kibújtak a kígyóhagymák, zsengék, frissek, illatosak.  Gondoltam, megtúrom az avart kicsit az elszáradt komló indák tövében, hátha.... és igeeeeen, komlóhajtások is vannak és nagyon finomak.... aztán hazafele még nyíló százszorszépekbe is belefutottam..... végül mindahányan a szendvicsekre kerültek.