Elkezdtem a szárítgatást. A galagonya virágos hajtása volt az első idén, ami majd a téli teáinkba kerül, hogy a szívünket segítse. Most egyszerre nyílik az akác, bodza és vadrózsa. Mindegyik kellemes zamatot kölcsönöz egy teának és közben azt is segíti, hogy egészségünk rendben legyen. A bodza nekem a legkedvesebb, teája mindig ott volt télen a rakott tűzhely szélén, hogy állóképességünket csorba ne érje, és persze ittuk akkor is, ha megfáztunk, jól megizzaszt, segít tovaűzni a bajokat. Az akác finom ízt és illatot ad és szabályozza a gyomorsavunkat, ha sok van, csökkenti, rendszeresen ihatjuk, nem erős hatású. A vadrózsa is finom zamatot, illatot ad a teának és egy pici savanykás ízt is és egy csésze este, segíti a reggeli székelést..... Addig is míg nincs itt a tél, áztassuk őket hidegen, akár együtt is, még mentát is dobjunk bele és finom, friss, illatos italt kapunk belőle. A rózsaszirom, akácvirág salátába, szendvicsre is kiváló.......és, ha férfiból vagyunk várjuk a kedvesünk egy gazdag akácvirágos, vadrózsaszirmos fürdővel.... ha meg nőből, ne sajnáljuk az időt, csináljuk meg magunknak.
(na ide jó lenne egyszer még ebben az életben eljutni, hogy egy ilyen fürdőzésben részt vegyek.
)
