Gyenis Aranka néni arról mesélt először, hogyan festette édesanyja a húsvéti tojásokat. Nagyon ügyes keze volt, sok szép tojást pingált és bevitte eladni a pécsi piacra. A csikótűzhely szélén bokszos doboz tetejében viaszt melegített, ebbe mártogatta a gicát, amivel a főtt, langyos tojásokra tulipánokat, gyöngyvirágot, fuxiát rajzolt. A gicát maga készítette úgy, hogy fadarabba vagy nádba egy levágott cipőfűzővéget dugott és cérnával odakötözte. A tojásfestéket Pécsen az Izsák féle festékboltban vette. A megrajzolt tojásokat megfestette, a viaszt, ahol kellett lekapargatta, kifényesítette.

Húsvét hajnalban jött meg a gyerekeknek a nyuszi, a fészekben tojást, narancsot, fügét, Szent János kenyeret, almát találtak. Egy másik fontos esemény is volt hajnalban, hat órakor szentelték a reggelire valót. Az asszonyok kosárba pakolva vitték a kalácsot, tojást, sonkát, kolbászt a templomhoz, hogy a plébános megszentelje. Egész nagyhéten nem ettek húst, így aztán nagyon jól esett a finom reggeli.

Délelőtt misére mentek a családok, ebédre tyúkhúslevest, töltött káposztát, kalácsot ettek. Délután a fiúk nagy játékba fogtak, hímestojásra pénzt dobáltak, ha beleállt a pénz, elnyerte a tojást.

Húsvét másnapján a fiúk vizes kölnivel locsolták meg a lányokat, hogy viruljanak. Egész nap tartott a jókedv, estefelé színdarabot játszottak a kocsmában és ezután következett a bál. Irénke néni, Aranka néni nővére is sokat szerepelt ezekben a darabokban. Pl. "Ne játssz a csókkal", "Falu rossza".