Különleges kapcsolat fűz a sérült emberekhez. Szeretem vendégül látni, megetetni őket - fizikailag is. Heni vagy Balázs szájába tenni az ételt és együtt örülni az ízeknek. 
Jó az a természetesség, ami a sok találkozás kapcsán kialakult, ahogy a helyzetben tudok lenni. Sokszor, sok helyen kell még érzékenyíteniük, hogy az emberek jól tudjanak lenni a velük való találkozásokban. Erről beszélgettek tegnap is, mik a következő konkrét alkalmak, ki, hogy tud részt venni és megosztották élményeiket a korábbi érzékenyítésekről. Nagyon jók az "adóvevőik" - azt tapasztalják, hogy a felnőttek sokszor teljesen meg vannak zakkanva a szituációban és a gyerekek feltétel nélküli elfogadás képessége, érdeklődése segíti át őket a nehéz perceken. A kisgyerekek még tudnak mindenkihez természetesen viszonyulni.... Sok sikert kedves sérült barátok az érzékenyítések során! (Szívesen vesznek meghívásokat cégekhez, iskolákba is. )
